2004. február 12.

Szent Jakab Spanyolországban

Az Úr mennybemenetele után az apostolok felosztották maguk között azokat a területeket, ahol küldetésük szerint az Evangéliumot hirdetik. Szent Jakabnak a messzi Hispánia jutott, de nem járt szerencsével. Ekkor megjelent neki a Szűzanya az Ebro folyó partján egy oszlopon állva, és – látván, milyen kevés sikerrel járt - visszaküldte Jeruzsálembe.

Ott vértanúhalál várt rá. Heródes király parancsára lefejezték, fejét és testét temetetlenül kidobták a szántóföldre. Tanítványai az éj leple alatt a tengerpartra vitték mesterük holttestét. Ott egy legénység nélküli, de jól felszerelt hajóra szálltak. A legenda szerint a bárka hét nap - vagy egyetlen éjszaka - alatt átszelte a Földközi tengert, egy isteni Kéz vezetésével áthajózott a Gibraltári-szoroson, végig a portugál partok mellett, mígnem Iria kikötőjébe érkezett. Ekkor csodálatos dolog történt: az apostol teste felemelkedett a levegőbe. A ragyogó nap közepén jelent meg, majd arra a helyre került, ahol később eltemették. Ezt nevezik translatio-nak (átkerülés).

A gyászoló tanítványok kelet felé indultak. Mintegy tizenkét mérföldnyire a bálványimádó Lupa – farkas – királynő földjére értek. Kérték, hadd temessék el méltóképpen a mesterüket. Lupa azonban továbbküldte őket, Duyo király földjére, aki börtönbe vetette, hogy kivégezze őket. Visszaszöktek Lupa földjére, aki a Monte Ilicino nevű szent hegyre küldte őket. Vadbikák éltek ott, Lupa azt hitte, végeznek majd velük. Szent Jakab követői azonban a kereszt jelével megszelídítették az állatokat. Ezek húzták azt a szekeret, amelyre az apostol testét helyezték. A királynő a csodák láttán megtért, és átadta palotáját, hogy az apostol sírhelye és temploma legyen.

Szent Jakabnak és két tanítványának teste és sírja századokon át feledésbe merült. Emléke azonban spanyol földön hagyományt teremtett, amit a nyugati gót birodalom bukása után (711) csak az asztúr királyság őrzött.

Az idősebb Szent Jakab apostol sírjának 812-820 között történt felfedezését a XI-XII. századi compostelai kódexek leírásai tartalmazzák. A bennük található történelmi és csodás elemek keverékéből születtek a Szent Jakab-legendák.

Az Iria Flavia püspökségéhez tartozó Pelayo (Paio) remete több, minden bizonnyal isteni eredetű jelenség szemtanúja volt: az erdőben fényességet, egyetlen helyre leereszkedő csillagokat látott, angyalok énekét hallotta. San Fiz de Solobio hívei is látták mindezt, és jelentették Teodomirónak, Iria püspökének. A püspök böjtöt rendelt. Ennek elteltével kimentek az erdőbe és megtalálták a síremléket, amelyet egyértelműen Szent Jakab apostol sírhelyeként könyveltek el. Ezt nevezik inventio-nak (feltalálás). A fényjeles csodából származik a város neve: Compostela, Campus Stellae azaz "a csillagok földje", bár vannak, akik eredetét a compositum (temető) szóra vezetik vissza

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése