A zaj lehetetlenné teszi a kommunikációt. Természetesen létezik külső zaj is, de még rosszabb a belső zaj: az előítéletek, a sértettség, az álmodozás stb. Mindez zavaróan hat. Nem tudunk tőle kapcsolatba kerülni a valósággal, a másik emberrel, főként pedig önmagunkkal. Hányszor megesik, hogy egy fájó emlék miatt nem tudok meghallgatni valakit – mert védekezem, mert félek, hogy újból megbánt! Mily sokszor megbélyegezzük a másik embert, sőt saját magunkat is! Aki magával van eltelve, képtelen a csendre. Hogy hallani tudj, ki kell üresítened a bensőd. Meg kell szabadulnod az előítéletektől és az emberi önzéstől. Alázattal kell szeretned. Ahhoz pedig, hogy Istennel beszélgetni tudjunk, a csend erényét kell élnünk. Nem az eget bámulva, hanem saját magunkba tekintve. Önmagunkban, másokban és életünk eseményeiben kell felfedeznünk Őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése